7. fejezet: Going To Home.

Mindig is imádtam az esőt és kinézve az ablakon olyan érzés fogott el, mint ha egy vízesés belsejében lennék. Patrick ránézett az órájára és elkerekedett a szeme.
 - Lassan éjfél.
 - Basszus, már ennyi az idő? Vissza kell mennem a..
 - Ne is álmodj róla! - kapta el a derekam, megakadályozva, hogy elszökjek.
 - Akkor mit csináljak, hogy ő felségének megfeleljen?
 - Hozz kávét, szaladj le a videotékába és vedd ki a godzillát.. A legutóbbi vetítésnél turnéztunk.
Felvontam a szemöldököm, mire kitört belőle a röhögés.
 - Na jó, csak maradj itt.. Vagy oda megyek hozzád és egész éjjel zaklatni foglak.. Már tudom is mivel - közölte velem, miközben cinikus mosolyt öltött arcára. Elmosolyodtam, majd megkérdeztem:
 - Azt legalább megengeded, hogy elhozzam a cuccaim?
 - Oké, azt talán..
 Egy óra múlva már minden cuccom a Stump rezidencián volt, én meg nagyban aludtam a kanapén.

                                                             2 nappal később

 Bordeaux-ban töltött utolsó napon hét ágra sütött a nap. Hmm, micsoda véletlen. Eddig bárhová utaztam, mindig a rossz idő kellős közepén esett meg a látogatásom. 3 óra múlva már a repülőn utaznánk New York felé, mivel Patrick megígérte, hogy hazavisznek. Nem hiszem, hogy ennyi idő alatt meg lehetne nézni akár egy galériát is: mindegyik óriási. Hogy honnan tudom? Gugli a barátod. Délben keltem, akkor is csak arra, hogy valaki berontott a nappaliba. Észrevette, hogy ott vagyok és lábujjhegyen visszaosont a folyosóra. Pontosítok: valakik. Felkeltem, berontottam a fürdőbe és csak ekkor vettem észre, hogy nem egyedül vagyok bent. Kiszaladtam a szobából és csak reménykedni tudtam, hogy Patrick nem vett észre.
 Igen, elérkezett a hazaindulás ideje. A reptéren vármt minket a magángép, amely elrepít egészen szülővárosomig. Út közben eléggé sejtelmesen vigyorogtak rám, nem bírtam ki, megkérdeztem:
 -  M-miért néztek így?
 Majd meglátod. Oké, ez bazira nem jelenthet jót.
  Vagy kétszer bealudhattam, mert a hajam úgy állt, mint egy szénaboglya. Örültem, hogy filctollal rajzolt bajuszokat nem találtam magamon. Előkotortam a táskámból a fésűm és megfésülködtem. Kimásztam a vécéből és kinéztem az ablakon. Nem, ez rohadtul nem New York. Londonban vagyunk.