3. fejezet: Bordeaux

Két hét telt el a Fal Out Boy New York-i látogatása óta. Azóta még egyszer elmentünk kávézni. Én mint egy normális helybéli, ők álcában. Az álca annyit tesz, hogy négyen megjelentek napszemüvegben és bőrdzsekiben. Hozzáteszem, június van. Mire én a sütim utolsó morzsáit is megettem tiszta vörösek lettek. Elbúcsúztak tőlem, bár én csak Patrickkel beszélgettem igazán azon az ominózus estén, amikor nálam bújt el. Másnap már eltűntek.
 Hol is van a legközelebbi állomás? Bordeaux. Párizstól nem messze, Franciaországban. Már csak az a kérdés, hogy jutok el oda.. Ha egyáltalán el akarok menni. (IGEN!) Hogy őszinte legyek, azóta sem találtam magamnak állást és anyám sem nyújt segélyt ezen válságos pénzügyi helyzetemben. Mit is várok tőle? Egy fösvény nő, aki még a saját gyerekén sem segít. És még a bátyám nem is kezdtem el szidni. Elszaladtam a fiókos komódig az előszobában, majd kihalásztam egy borítékot. Kinyitottam és a látvány meglepett: viszonylag sok pénzem maradt. Szerintem ezt egy Bordeaux-i utazásra és egy Meet and Great jegyre fogom költeni.. Beszálltam a kocsimba és kirobogtam vele a reptérre. Vettem egy repülőjegyet. 3 óra múlva indul..  Hazavezettem és a gép elé ültem koncertjegyet venni. Mikor mindent kipipáltam a képzeletbeli listámon előszedtem a bőröndöm. Mindent ami a kezembe akadt bedobtam. Bele sem merek gondolni, hogy milyen ruhákat raktam el..
 Négy óra múlva már a Bordeaux-i repülőtér várójában ültem kezemben egy automatás forrócsokival. Felhajtottam és ezt követően kiléptem az épületből. Nem bántam meg, hogy kabátot hoztam magammal: zuhogott az eső. Hátha holnapig eláll, mivel akkor lesz a koncert. Most így hogy itt vagyok egy kicsit meggondolatlanság volt eljönni. Szállást is kell találnom és még a visszaútról is gondoskodnom kell. Hülye vagyok? Igen. Eltaxiztam a legközelebbi szállodáig és kértem egy szobát. Ledobtam az ágyra a bőröndöm és belenéztem: viszonylag jó ruhákat "pakoltam" be.
 Másnap reggel már teljesen be voltam zsongva. Ha odamegyek mit fog szólni? "Ja, már megint te? Na essünk túl a fényképezkedésen.." Vagy ellenkezőleg, örül nekem? Míg ezen elmélkedtem felöltöztem és fogtam egy taxit. Az eső változatlanul esett, sőt, még jobban rákezdett. Odaértem az arénába ahol tartották, kifizettem a taxit és kiszálltam. Fedetlen. Szuper.